21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze . Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz ( érme vagy pénzjegy ). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény , csekk vagy váltó .) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém , arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak

4. Profit, árbevétel, költségek – a sikeres és a sikertelen vállalatok


Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával).


Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke.


Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke.


Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme/profitja. A jövedelem után még adózni kell (társasági adó, SZJA stb.)
A vállalkozás eredményes működését az eredménykimutatásból ismerhetjük meg (nyereség vagy veszteség) egy adott gazdálkodási időszakra (pl. üzleti évre) vonatkozóan.
A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan a mérleg mutatja meg; az eszközök (aktívák) illetve a források (passzívák) állományát pénzértékben, összevontan.
A vállalkozás vagyona
ESZKÖZÖK (aktívák) FORRÁKOK (passzívák)
Befektetett eszközök Saját tőke
Forgó Eszközök Céltartalék
Aktív időbeli elhatárolások Kötelezettségek
Passzív időbeli elhatárolások


Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke


Az eszközök csoportosítását tekintve (ha az aktív időbeli elhatárolást most nem vesszük figyelembe) két nagy csoportot különböztetünk meg:
  • Befektetett eszközök: a vállalkozói tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgáló eszközök, pl. gépek, berendezések, épületek, bérleti jogok, licenc stb.
  • Forgóeszközök: a vállalkozói tevékenységet rövidebb ideig, egy éven belül szolgáló eszközök, pl. anyagok, különféle termékek, áruk, követelések, pénz, stb.
A források esetében (passzív időbeli elhatárolásoktól és a céltartaléktól eltekintve) szintén két nagy csoportot különböztethetünk meg:
  • Saját tőke: az a tőkeelem, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére vagy az adott eredményből hagynak a vállalkozásban. Pl. az alapítói vagyon (jegyzett tőke) a vállalkozás tárgyévi eredménye (mérleg szerinti eredmény)
  • Kötelezettségek: az a tőkerész, amelyet nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások, idegen források. Pl. pénzintézeti hitel, bértartozás, adótartozás, váltótartozás, szállítókkal szembeni tartozás, stb.
A nyereséges gazdálkodáshoz a vállalkozásnak ismernie kell, hogy milyen nagyságú árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a költségeit fedezze és még nyereséget is tartalmazzon.
A szükséges árbevétel megállapításához meg kell tervezni a várható megrendeléseket; mekkora az a mennyiség, amelyet a vállalkozás gond nélkül értékesíthet a piacon, van rá fizetőképes kereslet. Továbbá meg kell határozni az eladási árat is, ehhez viszont információkat kell gyűjteni. Fontos kiindulópont az ár képzéshez, hogy az értékesítendő termékek előállítása mennyibe kerül a vállalkozásnak (előállítási költség), a másik szempont, hogy a versenytársak az azonos funkciójú termékeket milyen áron kínálják a fogyasztóknak. A mi termékünk rendelkezik-e olyan plusz előnnyel, amelyért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni. Az induló árat inkább magasan kell megállapítani és később csökkenteni, mint fordítva, mert ha az alacsony árat szeretnénk emelni, azt mindig nehezebb megindokolni a fogyasztóknak.


Ár = költség + profit


Az eladási ár kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne csak az előállítási költségeket, hanem profitot is tartalmazzon.
Az árbevételt a várható értékesítési volumen és az eladási ár ismeretében már meg tudjuk határozni.
A jövedelem megállapításához ismerni kell a termelés várható költségeit is (az értékesítésre szánt termékek előállítása mennyibe kerül):
    • Anyagköltség: a termék előállításához szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok (az egy éven belül elhasználódók)
    • Munkaerő költségei: az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, juttatás, ezek járulékai,
    • Épületek költségei: bérleti díj, (ha bérelt), amortizáció (ha saját épület), karbantartása, felújítása,
    • Gépek, berendezések költségei: amortizáció, bérleti díj, javítás, karbantartás,
    • Energia költségek: üzemanyag, fűtés, világítás, víz stb. költségei,
    • Irodai költségek: irodaszerek, papír, nyomtatványok, telefon, posta, stb.
    • Értékesítési költségek: szállítás, marketing költségek, reklám, szóróanyagok, termékbemutatók, stb,
    • Pénzügyi tevékenységek ráfordításai: hitelkamat, számlavezetési és kezelési díj, biztosítási költségek, stb.
Fedezeti pont: Árbevétel = Összes költséggel Nyereség nincs.


Ez az a pont tehát ahol éppen annyi terméket értékesítenek és olyan áron, ami mellett az árbevétel pontosan fedezi az előállított termékek összes költségeit.
Ha az árbevétel kevesebb, mint a tevékenység költségei, akkor a vállalkozás veszteséges.
Ha az árbevétel meghaladja meghaladja a termelés költségeit, akkor nyereséget is tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel fedezze a költségeket és még profitot is tartalmazzon.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

20. A külkereskedelem fajtái, lehetőségei, veszélyei és korlátai

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

25. A pénzkereslet, a pénzkínálat, a pénzpiac egyensúlya