Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2018

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze. Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz (érme vagy pénzjegy). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény, csekk vagy váltó.) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém, arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak voltak (lásd még: aranystan…

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze. Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz (érme vagy pénzjegy). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény, csekk vagy váltó.) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém, arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak voltak (lásd még: aranystan…

25. A pénzkereslet, a pénzkínálat, a pénzpiac egyensúlya

Kép
A pénzkereslet

Pénzkeresleten azt értjük, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni. Ahhoz, hogy ezeket a szándékokat megismerjük éljünk egy feltételezéssel: a pénzkínálat adott és állandó. Ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a pénzkereslet változása a pénzpiaci helyzetet.
Mitől függ, hogy a gazdaság szereplői mennyi pénzt kívánnak maguknál tartani? A pénzkeresletnek a makroökonómia 3 motívumát különbözteti meg! A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet. Az óvatossági motívum alapján az előre nem látható események fedezésére keresik a pénzt. A spekulációs pénztartási motívuma vagyon likviditásának biztosítása érdekében támaszt pénztartási igényt. Mennyiben tudjuk levezetni a pénzkeresleti függvényt ezeknek a motivációknak az ismeretében?
Az üzleti tevékenység zavartalan folytatása és a likviditás bizto…

27. A magyar eu tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján a munkavállalók, a diákok illetve a vállakozók szempontjából

Az Európai Unió A mai Európai Unió eszmei hátterét először 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter fogalmazta meg beszédében. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy véget vessen az európai országok közötti versengésnek. Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai társulás jelenleg 27 demokratikus európai ország között. Céljaként megjelölte, hogy békét, jólétet és szabadságot biztosítson a 498 millió polgára számára, igazságosabb, biztonságosabb világ megteremtése. A közösség hat alapító tagállama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, és Olaszország. 1973. január 1-én Dánia, Írország és Nagy–Britannia csatlakozott az EU-hoz. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is becsatlakozott, 2004. május 1-én- újabb tíz ország köztük Magyarország is. Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak a tagországok szervezetet, hoztak létre melynek feladata a működéshez szükséges jogszabályok megalkotása és elfogadása. Az Európai Unió fő szervei: Az Euró…

26.Az európai inetgráció története

Bevezetés Európai integráció a II. Világháború után  német-francia konfliktus helyett együttműködés Montánunió  EGK (Európai Gazdasági Közösség)  EK (Európai Közösség)  EU (Európai Unió, 1992. Maastrichti Szerződés) Jelenleg 27 tagja van Magyarország 2004-ben csatlakozott Intézmények Európai Parlament EU „törvényhozása” EU állampolgárai által közvetlenül választott testület 5 évente vannak EU parlamenti választások Minden ország adott számú képviselőt küld Képviselők számát alapvetően lakosságarányosan határozzák meg, de a kis országok arányaiban több helyet kapnak Jelenleg 736 tagja van Folyamatosan növekszik a hatásköre: Kinevezi és ellenőrzi az Európai Bizottságot és más EU-s intézményeket Jóváhagyja az EU költségvetését Részt vesz az európai jogalkotásban Székhelye: Strasbourg (itt tartják a plenáris üléseket), Brüsszel (munka nagy része itt zajlik) Képviselőcsoportok nem országonként, hanem politikai világnézet alapján szerveződnek Legnagyobb frakció: Európai …