21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze. Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz (érme vagy pénzjegy). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény, csekk vagy váltó.) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém, arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak voltak (lásd még: aranystan…

27. A magyar eu tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján a munkavállalók, a diákok illetve a vállakozók szempontjából


Az Európai Unió
A mai Európai Unió eszmei hátterét először 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter fogalmazta meg beszédében. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy véget vessen az európai országok közötti versengésnek.
Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai társulás jelenleg 27 demokratikus európai ország között. Céljaként megjelölte, hogy békét, jólétet és szabadságot biztosítson a 498 millió polgára számára, igazságosabb, biztonságosabb világ megteremtése. A közösség hat alapító tagállama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, és Olaszország. 1973. január 1-én Dánia, Írország és Nagy–Britannia csatlakozott az EU-hoz. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is becsatlakozott, 2004. május 1-én- újabb tíz ország köztük Magyarország is.
Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak a tagországok szervezetet, hoztak létre melynek feladata a működéshez szükséges jogszabályok megalkotása és elfogadása.
Az Európai Unió fő szervei:
Az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli)
Európai Unió Tanácsa (a tagállami kormányokat képviseli)
Az Európai Bizottság (a közös Európai érdeket képviseli)
Az Európai Uniónak vannak jelképei, ilyen pl. a zászló, amin a 12 csillag kört alkot az egységet jelképezve. Himnusza Beethoven Kilencedik Szimfóniájából származik. A születésnapját minden évben május 9-én ünnepeljük. Fizetőeszköze az Euro.
Előnyök-hátrányok
Nyitott határ
1995-ben Egy apró luxemburgi település Schengen adta a nevét annak a megállapodásnak, melynek következményeként fokozatosan megszűnt az útlevél ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban.
Nagy valószínűséggel a nyitott határ volt a legtöbb ember első gondolata, ami megfogalmazódott benne az Uniós csatlakozás kapcsán.  Ez a becsületes állampolgároknak valóban nagy könnyebbséget jelent, mikor megállás nélkül léphetünk át országhatárokat. Mentálisan is ad egy szabadságérzetet az embereknek.  Ezzel szinte ki is merült ennek az adottságnak a pozitívuma.  A negatívom sokkal nagyobb számban jelentkeznek. Azzal, hogy a minimálisra csökkent, szinte teljesen megszűnt az ellenőrzés sokkal több illegális áru érkezik az országba, kábítószer, zárjegy nélküli dohánytermék illetve alkohol. Ez a könnyebbség kedvez az embercsempészetnek is.
 
Mezőgazdaság
A 2004-es csatlakozás a mezőgazdaságunk számára nem hozott sikereket. A magyar kormány elfogadta azt a ránk nézve roppant megalázó helyzetet, miszerint a magyar gazdák az EU-s gazdáknak járó támogatásnak csak a 25%-át kaphatják meg. Ez az engedmény – ma már tisztán látszik- egyenes utat jelölt ki a többségnek a tönkremenetelhez és a magyar mezőgazdaság fokozatos és ugyanakkor határozott leépüléséhez.  Hogy meddig tartson ez az alacsonyabb kifizetési időszak úgy lett meghatározva, hogy egész addig, míg a „mezőgazdaság szerkezeti átalakulása meg nem történik”. Vagyis amíg a kisebb mezőgazdasági vállalkozások tönkre nem mennek (Csath ).
Az újonnan belépett országok –így Magyarország- gazdái 2004-ben 25%-os, 2005-ben 30%-os és 2006. ban 35%-os közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphattak, és legkorábban, 2013-ban számíthatnak teljes támogatásra. A hátrányos megkülönböztetés hatására a csatlakozás óta folyamatosan egymást érik a válságok a mezőgazdaságban – is -.
A magyar mezőgazdaság versenyképességét az EU tervezetten és tudatosan rombolja le, miközben a túltámogatott EU-s gazdák termékei elárasztják a magyar piacot. A magyar gazdák nem hogy exportálni nem tudnak, de a rafinált módszerek következtében még saját hazai piacukat is egyre inkább elveszítik.
A pályázati pénzekhez csak az un. belső körökhöz tartozók jutnak hozzá. Ebből is látszik, hogy a csatlakozás fő vesztese a magyar gazdaság. Belépésünk óta drámaian csökkent a mezőgazdaságunk termelése. A Pénzügykutató Rt. 2005 elején készített elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye még tovább fog csökkenni (Csath: 13.).  A kormánynak a magyar gazdák érdekinek tudatos és harcos megvédésére nem maradt energiája.
Az EU számára nem csak természetes, de kívánatos, is hogy a magyar gazdák többsége munkanélkülivé és így egyre szegényebbé váljon a csatlakozás utáni években.
Ipar, kereskedelem
Az elmúlt években sajnálatos módon a híradások napi témája volt a cégbezárások, munkahely megszűnések. Nem titkolt dolog, hogy a magyar állam adókedvezményekkel próbálja idecsalogatni a külföldi befektetőket. Ez hamis illúzió, mely összeomlott a szemünk előtt, mikor a hosszú évekig hatalmas adókedvezményeket élvező cégek egyik napról a másikra elmennek az országból.  Azzal, hogy csődbe vezetik a cégeket, a megszerzett vagyont kívánják kimenekíteni a tulajdonosok. A cégbezárásokkal az emberek és így az ország is tovább szegényedik. Mindezek ellenére a kormány tovább hajtja a mókuskereket, újabb támogatásokat ad az idetelepülő kevés és rosszul fizető rabszolga-munkahelyeket létrehozó külföldi cégeknek. A hazai cégeknek adott támogatások több ok miatt is optimálisabb lenne, de azzal nem az EU elvárásait követnénk, viszont itt maradna a tőke, a magyar vállalkozások itthon fizetnék az adót, munkahelyet teremtenének, ezzel morálisan javítanának az emberek és ezzel együtt az ország helyzetén.
Azt se felejtsük el, hogy az idetelepült külföldi pl. amerikai cégeknek, megnyílnak az EU-s pénzekhez való hozzáférési csatornái, hisz korlátozás nélkül vehetnek részt EU-s pályázatokon. A megkeresett profitot pedig hazaviszik, hiszen hazánk liberalizált, a tőke szabad áramlását biztosító ország.
Pályázati pénzek, lehetőségek
Magyarországnak is tagsági díjat kell fizetni az EU számára, illetve áfát, és vámokat fizetünk.
Ezt a magyar lakosság egészétől veszik el. Amit visszakapunk az nem mindenkié, csupán azé a szűk köré, aki hozzájut a pályázati pénzekhez. Az emberek többségének fogalma sincs, hogy kell pályázni, illetve ha lenne is, nem rendelkezik a szükséges saját résszel, ami feltétele legtöbb pályázatnak.
A segélyekhez való hozzáférés lehetősége sem egyszerű, azon okoknál fogva, hogy az óriási adminisztráció, az idegen nyelven beadandó anyagok és pályázati anyagok és a pályázati feltételek internetes hozzáférése eleve kizárja az emberek többségét a pályázás lehetőségéből. Természetesen igénybe lehet venni szakértők segítségét. Az úgynevezett pályázatíróknak viszont a pályázaton elnyert pénz, jelentős részét ki kell fizetni.  Arra is van példa, a kisgazdaságok esetében, hogy az ajánlott 25-35%-os közvetlen támogatás kisebb lesz, mint a hozzájutás adminisztrációs költsége, vagyis máris nem bevétel lesz belőle, sokkal inkább költség, nem beszélve arról, ha a pályázat utófinanszírozott. Akkor a pályázónak a saját pénzét kell befektetni, ha van mit. Ha nincs, akkor alapból esélytelen az ilyen pályázatokon.
Sok-sok milliárd Ft-nyi pályázati pénz áll rendelkezésre a szociális szférában. Elsősorban a romák integrálása az, amit az Unió előszeretettel támogat. Oka nagyon egyszerű: inkább itt éljenek a romák, mintsem elvándoroljanak más országba.  Az ilyen célra befolyt pénzeknek rendszerint nincs, látszatja. A segélyekre kifizetett pénzek nem oldják meg a problémákat, csak kis tűzoltásról beszélhetünk.
A szociális szférán belül a drogfogyasztás kapcsán prevencióra, alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújtó valamint rehabilitációs intézmények támogatására lehet pályázni. Ezt ki is használják sorra nyílnak meg az ilyen intézmények, jönnek létre non-profit szervezetek, illetve alapítványok. Ide szükség van szakember gárdára is, ami pillanatnyilag nagyon jól hangzik, viszont felmerül a kérdés, ha ezek a támogatások megszűnnek ezek az intézmények, miből tudják finanszírozni a fennmaradásukat.
Oktatás
Az Európai Unióba való belépéssel csatlakoztunk a 27 tagállam oktatási rendszeréhez is.  Folyik az intézmények összehangolása ( Bolona folyamat ), nem titkoltan az átjárhatóság és összehasonlíthatóság a cél, elősegítve a diákok és a tanárok mobilitását. Ennek előnye, hogy az oktatási intézmények által kiadott képesítéseket Unió-szerte elismerik. Léteznek különböző csereprogramok ( Erasmus, Comenius, Mundus) , amik mindenképp hasznosak a diákok számára. Megismernek más oktatási rendszert, egy más ország kultúráját, gyakorolják az idegen nyelvet, és az intézményeket is ösztönzi az együttműködésre a társintézményekkel.
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények összevonása felhíguláshoz vezetett. Eddig az egyetem neve jelentett egy nívót és nem utolsósorban az intézmény jellegét is meghatározta. Ha elhangzott az egyetem neve mindenki tudta, hogy ott milyen szakemberképzés folyik.  Ma ez nem ilyen átlátható. Az összevonások kapcsán minden egyetemen tanítanak mindent, új szakok, karok jelentek meg, és nem mindig beleillően az intézmény struktúrájába illetve kialakult oktatási szemléletbe, arculatba.
A Bolona folyamat céljai ugyan nemesek, de a kivitelezés bőven hagy kívánnivalót maga után. Jelenleg a karokon általános a káosz, mit oktassanak, mikor, milyen formában. Sok a megválaszolatlan kérdés és ez az állapot az oktatás rovására megy, ugyanakkor a kreditrendszer csekély előnyei mellett a hátrányait bővebben elszenvedik a hallgatók, a fent említett okok miatt. A kreditrendszer lehetőségei miatt elhúzódnak a főiskolai évek.
Összegzés
Az EU, mint egység létrehozása több ponton sántít. A nyitott határ nem vonatkozik némely alapító tagországra (Írország, Nagy-Brittania), nem mindenhol az Euro a fizetőeszköz, és a közös agrárpolitika is egészen egy oldalura sikeredett, nem beszélve a jogharmonizációról, amely komoly kihívásokat állít a nemzetközi jogászok elé. Hogy a csatlakozás milyen hatással van az új tagországok gazdaságára, jól méri az export-import tevékenység alakulása. A csatlakozás utáni évben jelentősen megnőtt a régebbi 15 tagország kivitele az újonnan belépett tíz ország piacára. A 15 ország exporttöbblete egy év alatt 7500 milliárd forintot tett ki, amely körülbelül egymillió munkahely megőrzését jelentette az iparban és a mezőgazdaságban, és ugyanennyi munkahely elvesztését, megszűnését az újonnan csatlakozott országokban. Ez is érzékelteti, hogy a tíz ország a 75 milliós lakosságával elsősorban piacnak kellett az Eu számára. Természetesen kellettek az egyéb értékek is. A gyárak, az olcsó munkaerő és a termőföld. Sajnos a belépők kihasználása több szinten folyik.
Az első évek mérlege mindennek nevezhető, csak pozitívnak nem. Erre utal az a holland tanulmány is, mely szerint a csatlakozásból előnye egyértelműen csak a nyugatnak van (Csath: 18.). A csatlakozás és a népszavazás előtt már voltak próbálkozások arra, hogy a várható problémákat feltárják, és megmutassák, de ezekre rendszerint nem volt lehetőség. A helyzet ma is hasonló, a gazdasági és társadalmi problémákat a kormány nem a valódi okokkal magyarázza. Brüsszelt ma ugyanúgy nem lehet kritizálni, mint annak idején Moszkvát sem lehetett.
Az oktatás kapcsán elmondható, hogy a felsőoktatásban tanulók képzései elhúzódnak, az egyetemeken tapasztalható káosz miatt a hallgatók sok esetben rossz szájízzel fejezik be tanulmányaikat. Az elhelyezkedési lehetőségeik bővülése még nem megfigyelhető, vagyis nem látható az új rendszerhez fűződő remények megvalósulása.
Én már a csatlakozás előtt szkeptikus voltam, és azt kell mondanom, hogy jó pár évvel a csatlakozás után a tények sajnos engem igazolnak.
 Magyarország szemszögéből nézve elmondható, hogy az EU nem igazi piacgazdaság, sokkal inkább nevezhetnénk a központból irányított tervgazdaságnak. A mezőgazdasági kvóták és támogatási összegek olyan tervszámok, amelyek nem veszik figyelembe az egyes országok adottságai milyen tevékenységhez kedvezőek, mely lenne a legkedvezőbb fejlődési út. A központból, Brüsszelből mondják meg, hogy mit és hogy kell tenni.
Pénzt csak arra lehet kapni, amire Brüsszel adni akar és nem arra, amire az adott országnak, régiónak leginkább szüksége lenne.
Magyarországon ma munkából nem lehet tisztességesen megélni, viszont elöntenek bennünket a 15 régebbi tagország termékei. Nálunk viszont a piacvesztés következtében tovább nő a munkanélküliség. A társadalom és a gazdaság is leépülőben van. Ma Magyarország lefelé halad. Gazdasági és lelki Trianon szedi be áldozatait. A morális erő rég elfogyott. Amennyiben ezen az úton megyünk, tovább az EU felemészt bennünket.
Frank Biancheri francia szociológus és az Európa 2020 mozgalom irányítója így fogalmaz egy írásában: „Ma Kelet-Európában, a volt szocialista országokban rosszabb a helyzet, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt. Az EU vezetők csak a helyi vezetőkkel tárgyalnak, akik korruptak, és a pénzt a saját hálózatukba teszik. „
Az EU már régen nem értékek, hanem érdekek mentén működik. Az az ország, pedig amelyik nem védi meg saját érdekeit ezzel az érdekközösséggel szemben, sodródó, függő, jövőtlen országgá válik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

3. Egy kisvállalkozás alapítása

13. A piac megismerésének lehetőségei