8.A költségvetési hiány okai, pozitív és negatív következményei

Költségvetési hiánynak, vagy költségvetési deficitnek nevezzük az államháztartás túlköltekezését, amikor a kiadások meghaladják a [bevétel]?eket. A hiányt rendszerint hitelekből igyekszik pótolni az [állam]?. Azonban előfordulhat az is, hogy a [befektető]?k túl kockázatosnak tartják az állami értékpapírok megvételét, ilyenkor az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni.

A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak a költségvetési kiadásokra, ilyenkor államadósság nem keletkezik.

Költségvetési deficit esetén az állam kiadásai meghaladják az adóbevételek értékét, ezért az állam hitelfelvételre kényszerül és államadósság keletkezik.

A költségvetési deficit finanszírozásának módjai:

1. Hitelfelvétel a jegybanktól
2. Értékpapírok (államkölcsön kötvények) kibocsátása a tőkepiacon

A költségvetési deficit jegybanki hitelből törtnő finanszírozásának jellemzői

1. Előnyei:

• Technikailag viszonylag egyszerű lebonyolítás
• Viszonylag olcsó finanszírozási megoldás

2. Hátránya: Megnöveli a forgalomban lévő pénzmennyiséget, emiatt az infláció felgyorsulását idézheti elő.

A költségvetési hiány tőkepiaci finanszírozásának jellemzői

1. Előnyei:

• A magán megtakarításokat vonja be a költségvetési hiány finanszírozásába
• Nem növeli meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ezért az inflációs veszély kisebb

2. Hátrányai:
   • Drága finanszírozási forrás, mert az állampapírok versenyeznek a tőkepiacon a magán vállalatok kötvényeivel és emiatt magas kamatot kell fizetni, egyébként a befektetők a megtakarításaikat nem állampapírok vásárlásába fektetnék.
   • A magas kamatok miatt csökken a beruházási kereslet. Ezt a deficitfinanszírozás kiszorító hatásának nevezzük.

A gazdaságpolitika irányai

1. Expanzív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot, a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika
2. Restriktív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot korlátozó gazdaságpolitika

Az expanzív gazdaságpolitika területei

1. Expanzív költségvetési politika
2. Expanzív monetáris politika

Az expanzív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei

• A makrogazdasági árupiacon túlkínálat van
• A vállalati szektor korszerű, de a kereslethiány miatt, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik. Esetleg eladatlan árukészletek halmozódtak fel a vállalatoknál
• Nagyfokú illetve növekvő munkanélküliség jellemzi a makrogazdaságot

Az expanzív költségvetési politika jellemzői

1. Eszközei:

• A kormányzati kiadások növelése: A transzferek (támogatások) és a kormányzati vásárlások növelése
• Az adókulcsok illetve az adóterhek csökkentése

2. Hatásmechanizmusa:
   • A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az árupiaci keresletet, valamint a vállalati szektor bevételeit és az egyensúlyi jövedelmet
   • Az adóterhek csökkentése és a támogatások növelése megnöveli a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedését idézi elő. A fogyasztási kereslet növekedése pedig a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem növekedéséhez vezet
   • Az adóterhek csökkenése közvetlenül és közvetve is csökkenti a vállatok költségeit. A vállalati költségek csökkenése ösztönzi a makrokínálat növekedését
3. Alkalmazásának korlátai, veszélyei:

Nagyon fontos, hogy a makrokereslet és a makrokínálat növekedése egymással összhangban történjen, mert ha nem, akkor

• A költségvetési expanzió hatására megnövekedhet a költségvetési hiány és ez az államadósság növekedését, valamint az infláció gyorsulását idézheti elő.
• A költségvetési expanzió miatt megnövekvő belföldi kereslet az import növekedését idézi elő. Az import növekedése pedig külkereskedelmi mérleg deficitet okozhat. A deficites külkereskedelmi mérleg az ország külföld felé történő eladósodásához vezethet.

Az expanzív monetáris politika jellemzői

1. Lényege:

A forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével ösztönzi a makrogazdasági keresletet és kínálatot.

1. Eszközei:

• A kötelező tartalékráta csökkentése
• A refinanszírozási kamatláb csökkentése
• Arany, deviza, értékpapír jegybanki vásárlása

3. Hatásmechanizmusa:

Megnövekszik a nominális pénzkínálat Megnövekszik a reálpénzkínálat Csökken a kamatláb Emelkedik a beruházási kereslet Növekedik a makrogazdasági kereslet és az egyensúlyi jövedelem

1. Korlátai, veszélyei:

• Kevésbé tervezhető és kevésbé kiszámítható, mint a költségvetési politika hatása, mert az alacsony kamatláb mellett sem biztos, hogy a vállalkozások növelik a beruházásokat. Ha pesszimisták a profitvárakozásaik nem vesznek fel a bankoktól beruházási hiteleket
• Az infláció felgyorsulását és pénz vásárlóértékének a csökkenését okozhatja

A restriktív gazdaságpolitika területei

1. Restriktív költségvetési politika
2. Restriktív monetáris politika

A restriktív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei

• Túlfűtött gazdasági növekedés, árupiaci túlkereslet
• Keresleti infláció
• Pénzügyi egyensúlyi zavarok (Pl. növekvő költségvetési hiány, növekvő nemzetközi fizetési mérleg hiány, adósságválság)

A restriktív költségvetési politika jellemzői

1. Eszközei:
   • A kormányzati kiadások csökkentése: A kormányzati vásárlások csökkentése, a transzferek (támogatások) csökkentése
   • Az adókulcsok, adóterhek növelése
2. Hatásmechanizmusa:

• A kormányzati vásárlások csökkenése a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet.
• A transzferek csökkenése, az adóterhek növelése csökkenti a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre állójövedelem csökkenése a makrogazdasági fogyasztási kereslet csökkenését idézi elő. Ha a fogyasztási kereslet csökken, akkor a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem is csökken

3. Korlátai, veszélyei:

• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése
• Növekvő munkanélküliség
• Növekvő szegénység
• Szociális konfliktusok

A restriktív monetáris politika jellemzői

1. Lényege:

A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével korlátozza a makrogazdasági keresletet és kínálatot

1. Eszközei:

• A kötelező tartalékráta növelése
• A refinanszírozási kamatláb növelése
• Arany, deviza, értékpapírok jegybanki eladása

1. Hatásmechanizmusa: A nominális pénzkínálat csökken A reálpénzkínálat csökken A kamatláb emelkedik A beruházási kereslet csökken A makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökken.

4. Korlátai, veszélyei:

• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése
• Növekvő munkanélküliség
• Növekvő szegénység
• Szociális konfliktusok