21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

-
A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze . Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz ( érme vagy pénzjegy ). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény , csekk vagy váltó .) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém , arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak
Megjegyzés küldése

5. A vállalkozások mikro- és makrokörnyezete

-


A vállalkozások környezete
Magában foglalja mindazokat a külső tényezőket, amelyek befolyásolják és meghatározzák piaci jelenlétének hatékonyságát.


A vállalkozások mikrokörnyezete
A vállalkozások közvetlen környezete, amely direkt módon befolyásolja a vállalkozás képességét a piac kiszolgálására.
Elemei:
  1. szállítók
  • a vállalatot és versenytársait a működéshez szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal látják el
  1. piaci közvetítők
  • a vállalkozást termékei eladásában, terítésében, a fogyasztókhoz való eljuttatásban segítik
  • formái:
  • kereskedelmi közvetítők: segítenek a vállalkozásnak a fogyasztók megtalálásában ( ügynöki hálózat, viszonteladók )
  • szállítmányozók: az árut eredeti helyükről a célállomásra juttatják
  • pénzügyi szolgáltatók: a vállalkozókat pénzügyileg segítik ( bankok )
  1. vevők
  • a terméket fogyasztási céllal vásárolják
  • formái:
  • fogyasztópiacok: egyének és háztartások, akik személyes szükségletükre vásárolnak
  • ipari piacok: szervezetek, akik új termékek előállítása céljából vásárolnak
  • viszonteladók piaca: a vásárolt termékeket bizonyos haszonnal adják tovább
  • nemzetközi piacok: külföldi vásárlók
  1. versenytársak
  • a piacon azonos vagy hasonló tevékenységet folytató vállalkozások
  • formái:
  • hasonló terméket, hasonló áron, ugyanazoknak a vásárlóknak értékesít
  • hasonló terméket gyárt
  • ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás
  • minden vállalkozás, amely ugyanannak a fogyasztónak a pénzéért versenyez
  1. közvélemény
  • a vállalkozásnak el kell fogadtatni magát a szélesebb nyilvánossággal, amely befolyásolja az üzletmenetét
  • formái:
  • általános közvélemény
  • helyi közvélemény
  • belső közvélemény ( tulajdonosok, vezetők, dolgozók )


A vállalkozások makrokörnyezete
  • az a szélesebb társadalmi környezet, amely közvetlenül befolyásolja a vállalkozások tevékenységét
  • elemei:
  • tudományos-technikai környezet: technológiai fejlődés, innováció, technológiai fejlődés befolyásolja a vállalkozások működését
  • demográfiai környezet: a népesség száma, összetétele, a családok nagysága hatással van a vállalkozások piaci helyzetére
  • gazdasági környezet: a lakosság reáljövedelme, megtakarítások, hitelek
  • természeti környezet: rendelkezésre álló nyersanyagok mennyisége, nyersanyag árak, környezetszennyezés
  • politikai és jogi környezet: jogi előírások, törvények

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

20. A külkereskedelem fajtái, lehetőségei, veszélyei és korlátai

-
A külkereskedelem résztvevői A nemzetközi kereskedelem résztvevői: vállalkozások, kereskedők, vállalatok, stb. Csoportosíthatók: tevékenységük jellege szerint : termelő (felhasználó), kereskedő vállalatok (exportra, importra, tranzitra (közvetítés) szakosodnak jogi szempontból: magánszemélyek, jogi személyek és ezek társulásai A külkereskedelmi ügylet és típusai Külkereskedelmi ügyletkötés : minden olyan üzleti tevékenység, amelynek egyik résztvevője belföldi, másik résztvevője külföldi (17. o.). Külkereskedelmi ügylet : a külkereskedelmi szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése (lebonyolítása). Magyarországon a külkereskedelmi ügylet fogalmát a Külkereskedelmi Törvény határozza meg (1974. évi III. törvény a külkereskedelemről, többször módosítva). A törvény szerint a külker ügylet tárgya lehet: áruk adásvétele, cseréje, bérlete, raktározása, bizományba vétele, ill. e tevékenységekre opciós jogok adása v. megszerzése; vállalkozási tevékenység
További információk

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

-
A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze . Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz ( érme vagy pénzjegy ). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény , csekk vagy váltó .) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém , arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak
További információk

25. A pénzkereslet, a pénzkínálat, a pénzpiac egyensúlya

-
Kép
A pénzkereslet Pénzkeresleten azt értjük, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni. Ahhoz, hogy ezeket a szándékokat megismerjük éljünk egy feltételezéssel: a pénzkínálat adott és állandó. Ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a pénzkereslet változása a pénzpiaci helyzetet. Mitől függ, hogy a gazdaság szereplői mennyi pénzt kívánnak maguknál tartani? A pénzkeresletnek a makroökonómia 3 motívumát különbözteti meg! A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet. Az óvatossági motívum alapján az előre nem látható események fedezésére keresik a pénzt. A spekulációs pénztartási motívuma vagyon likviditásának biztosítása érdekében támaszt pénztartási igényt. Mennyiben tudjuk levezetni a pénzkeresleti függvényt ezeknek a motivációknak az ismeretében? Az üzleti tevé
További információk