19. A hazai befektetés előnyei hátrányai

Befektetési szempontok

Amikor befektetünk, pénzünk jövőbeli gyarapodása reményében lemondunk azonnali elköltéséről, azaz lekötjük, értékpapírra, vagy egyéb vagyontárgyra váltjuk. Minimális elvárásunk, hogy befektetésünk ne veszítsen értékéből, de leginkább azt reméljük, hogy reálértéke a befektetés ideje alatt nőni fog.

Ha befektetési lehetőséget keresünk, akkor az alábbiakat kell mérlegelnünk: 

Mi a befektetés célja?

Nincsenek univerzális, „mindenre jó” befektetések! Másképpen kell döntenünk, ha a cél például egy jövőbeli ingatlanvásárlás, vagy egy jövőbeli jövedelem kiegészítése stb.

Mennyi a befektethető pénzösszeg?

A különböző nagyságrendekhez más típusú befektetések közül érdemes választani. 1000 forintért nemigen vehetünk például részvényt, de nem érdemes befektetési jegyet sem vásárolni.

Mekkora hozam érhető el?

A befektetésektől mindenekelőtt azt várjuk el, hogy számunkra hozamot biztosítsanak, amiért lemondunk a pénz azonnali saját elköltéséről. Természetesen azt szeretnénk, hogy a mai pénzünk egy későbbi időpontban is legalább annyit érjen (azaz legalább annyit tudjunk vele vásárolni) mint ma, azaz elvárjuk, hogy értéktartó legyen. Ehhez azonban a hozamnak legalább a mindenkori inflációt fedeznie kell, azaz elvárjuk, hogy a befektetés reálhozamot (a befektetés hozamából az inflációt meghaladó rész) biztosítson számunkra.

A hozammal kapcsolatban még egy fontos dolgot kell megtudnunk: terheli-e adófizetési kötelezettség az így keletkezett jövedelmet Ha igen, akkor ez tovább csökkenti az elért hozam mértékét. 

Mennyi időre akarunk befektetni (befektetési időtáv)? Milyen könnyen tehetjük készpénzzé befektetésünket (likviditás)?

Nem mindegy, mikor lesz szükségünk a pénzre, s főleg, ha szükségünk van rá, akkor milyen gyorsan tudunk hozzájutni. Azt ugyanis könnyen beláthatjuk, hogy ha megtakarításainkat egy látra szóló betétbe helyezzük, azt bármikor fel is tudjuk venni. De ha befektetésként mondjuk egy lakást vásárolunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy ennek értékesítése, azaz a pénzhez való hozzájutás akár több hónapot is igényelhet.

Mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni?

Minden befektetés hordoz magában bizonyos kockázatot, bizonytalanságot. Ugyanakkor ennek mértéke az egyes befektetések tekintetében nagyon különböző lehet, azaz a befektetéskor elvárt vagy beígért hozamot mennyire biztosan tudjuk ténylegesen kinyerni.

Egy fontos tanulság

 Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt „egy lóra feltenni”. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy „ne tegyünk minden tojást egy kosárba!” Hiszen, ha az egyetlen kosár leesik, akkor minden tojás összetörik! De ha több helyre tettük a tojásokat, akkor remélhetjük, hogy lesz olyan, amelyik épségben megmarad. A befektetések vonatkozásában ezt úgy érthetjük, hogy hasznos lehet, ha a pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esélyünk van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, ami még abban is kárpótolhat bennünket, ha egy másik befektetésünknél esetleg veszteséget kell elszenvednünk. Ezt a tudomány nyelvén úgy mondjuk, hogy szükséges a befektetéseink diverzifikálása, ami végső soron a befektetéseink egészére (azaz a tojással teli kosárra) vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha kockázatos befektetésekbe tesszük, csupán csökkenti annak lehetőségét.

II. A befektetési lehetőségek rendszerezése meghatározott szempontok alapján

A befektetéseket többféle szempont, illetve szempontrendszer alapján lehet csoportosítani:

1. a megtakarítás összege valamint a befektetési időtáv alapján
2. az alapján, hogy milyen piacon fektetjük be megtakarításunkat (milyen eszközt vásárolunk)
3. a kockázat és a hozam kapcsolata alapján

II. 1 A befektetési lehetőségek rendszerezése a megtakarítás összege illetve a befektetési időtáv alapján

Tanulmányozd az alábbi táblázatot, majd válaszolj a kérdésekre!

A megtakarítás összege	A befektetés típusa	Ajánlott befektetési időtáv
Kis összegű megtakarítás (néhány ezer Ft-tól)	Bankbetét típusú (folyószámla-lekötés)	1-12 hónap
Kis összegű rendszeres megtakarítás (néhány ezer – tízezer Ft/hó)	Megtakarítással kombinált életbiztosítás	Min. 10 év
	Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés	Min. 10 év
	Lakás-takarékpénztár	Min. 4. év
Minimum 10 ezer Ft	Kincstárjegy	3-12 hónap
	Befektetési jegyek	3 hónaptól több évig
Minimum 50-100 ezer Ft	Részvények	Lehet rövid távú is, de hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség
	Államkötvény	Minimum 1 év
Minimum 1 millió	Ingatlan, műtárgy	Általában 1 évnél hosszabb

 

1. Mi az a két szempont, ami alapján csoportosítja a táblázat a befektetési lehetőségeket?
2. Miért érdemes hosszabb távra tervezni, ha részvényt vásárolunk?
3. Milyen befektetési lehetőségeid vannak, ha kis összegű, rendszeres megtakarítással rendelkezel?

 

II.2 A befektetési lehetőségek rendszerezése annak függvényében, hogy milyen piacon történik a befektetés

Tanulmányozd az alábbi ábrát, és olvasd el a hozzá kapcsolódó szöveget!

 

Befektetések
pénzügyi piaci befektetések			nem pénzügyi piaci befektetések
értékpapírok	biztosítások	betétek	ingóságok	ingatlanok
állampapír	életbiztosítás		műtárgy	lakás
részvény			ékszer	telek
befektetési jegy			nemesfém

 

A nem pénzügyi megtakarítások jellemzői

Napjainkban egyre többen vásárolnak értékes műtárgyakat (pl. festmények, ékszerek), drágaköveket, nemesfémeket befektetési céllal. A műkincspiac aktuális helyzete már folyamatosan része a befektetési híreknek, tájékoztatásnak. A műkincsek közös előnye, hogy értéküket tartják, sőt idővel növelik, ezért nagyon jó védekezési lehetőséget kínálnak a pénz értékcsökkenésével szemben. Vagyontárgyainkat később eladva nyereségre is szert tehetünk, ám a műtárgyak, ékszerek piaca sem garantál biztos hozamot, karbantartásuk, védelmük pedig költséges lehet.

Az ingatlan (termőföld, építési telek, lakóingatlan) vásárlása sem rossz megoldás, ugyanis jó eséllyel tartja, hosszabb időtávon pedig növeli is értékét ez a befektetési forma. Az ingatlanpiacot is a kereslet-kínálat mindenkori viszonya határozza meg, tehát nincs garantált ár, nincs garantált megtérülés. Igen jelentős készpénzzel kell rendelkezni ehhez a befektetési formához a vásárlás pillanatában, ezért általában más formában történő takarékoskodás után valósulhat csak meg. Itt is gondolni kell a tulajdonnal együtt járó terhekre, költségekre.

A nem pénzügyi megtakarítások hátránya továbbá, hogy a műtárgyak, ingatlanok esetén nem biztos, hogy az adás-vételt azonnal le lehet bonyolítani, időnként hónapokat, sőt éveket is kell várni, míg megfelelő vevőre, eladóra találunk.

II.3 A befektetési lehetőségek rendszerezése a kockázat és a hozam kapcsolata alapján

Minden befektetőnek el kell döntenie, hogy egy nagyobb hozam reményében mekkora kockázatot hajlandó vállalni. Bizonyos megtakarítási típusok esetében lejáratkor biztosan visszakapjuk lekötött pénzünket és az ígért hozamot (pl. bankbetét, állampapír), más befektetéseknél a felvállalt kockázat függvényében a hozam lehet több is, de kevesebb is, mint például a betéti kamat.

A kockázat a köznyelvben általában valami számunkra negatív dolog bekövetkezésének valószínűségét jelenti. A befektetések terén a kockázat egy adott befektetés jövőbeli teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot, változékonyságot testesíti meg. A magas kockázatú befektetés járhat jelentős veszteséggel, de eredményezhet magas hozamot is. A lényeg az, hogy a jövőbeni hozam jelentősen ingadozhat, ebből következően pedig nehezen kiszámítható és tervezhető.

alacsony kockázat és hozam     →

← magas kockázat és hozam

bankbetét, állampapír			kollektív befektetési formák: befektetési jegy, önkéntes nyugdíjpénztár, életbiztosítás		részvény

 

Végül egy lényeges szempont a döntésnél: az egyes befektetési formák költségei (pl. bankszámla, értékpapírszámla vezetésének díja, vételi és eladási jutalékok, alapkezelési díj, ingatlan biztosításának díja) között nagy különbségek vannak, ezért érdemes ezeket is összehasonlítani, illetve mérlegelni, hogy az adott befektetési összeg esetén milyen arányú költséget célszerű vállalni.