16. Munkaerőpiac jellemzői hazánkban és az eu-ban

• A munkaerőpiac fogalma
  

A munkaerőpiac a munkaerő mint termelési tényező közgazdasági értelemben vett piaca, ahol az eladók (a munkavállalók ) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik.

• A munkaerőpiac jellemzésére szolgáló mutatószámok
  
• Aktívkorú népesség:
  

A népesség gazdasági aktivitását az ILO (International Labour Office) ajánlásai alapján a 15-74 éves korosztály vonatkoztatásában mérjük, de elfogadott a 15-64 éves korosztály is.

• 
  Gazdaságilag aktív népesség (munkaerő-állomány)
  

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma (a munkaerőpiac kínálati oldalán jelen lévők számával egyenlő).

• Foglalkoztatott: az a személy, aki a vonatkozási héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol.
  
• Munkanélküli:
  
  1. ILO szerint: Munkanélkülinek tekinthető az a személy, akire egyidejűleg fennáll a következő három feltétel:
     
     1. Az adott héten nem dolgozott (s nem volt olyan rendszeres munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol)
        
     2. Aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán
        
     3. Rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
        

Foglalkoztatási és Szociális hivatal szerint: Regisztrált álláskereső az a munkaügyi központoknál nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül; munkát, állást vagy önálló foglalkoztatást keres, és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll.
Elöljáróban két fontos fogalom:
munkakereslet: a vállalatok munkaerő iránti igénye
munkakínálat: a háztartások által felajánlott munkaerő
Tehát a "munkát keresek" kifejezés közgazdasági szempontból nem pontos, úgy kellene fogalmazni, hogy "munkahelyet keresek", miközben a vállalat pedig "munkaerőt keres".

Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet, azaz többen szeretnének dolgozni, mint ahány embert a vállalati szféra foglalkoztatni akar.

• Gazdaságilag inaktív népesség akik a vizsgált korcsoportban nem sorolhatóak be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek közé (tanulók, nem dolgozó nyugdíjasok, gyermekgondozási ellátást igénybe vevők, háztartásbeliek, passzív munkanélküliek, stb.).
  
• Munkaerő forrás a gazdaságilag aktív népesség + a gazdaságilag inaktív népesség.
  
• Számítási modellek
  
• Foglalkoztatási ráta: A foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves népességen belül (munkaképes korú népesség számának aránya)
  
• Aktivitási ráta: A foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a 15-74 éves népességen belül. Mo.: 55% EU 15 65,7% EU 27 63,4%
  
• Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség százalékában.
  

Mo.: 6,7% (2015.08.)

• Eszközök
  

A foglalkoztatás segítése az aktív ellátás, a munkanélküliek ellátása pedig a passzív ellátás
Passzív ellátás: öregségi-rokkantsági nyugdíj, anyasági ellátások (ezek alanyi jogon járnak) és az álláskeresők járadéka. 1991-ben még 2 évig lehetett járadékon valaki, most 9 (3 hónap!!) hónapra csökkent, fokozatosan csökkenő összeggel lehet igénybe venni. Tehát azt akarja ösztönözni a passzív ellátással az ellátórendszer, hogy ne legyen érdekelt végig kitölteni az időt. A passzív ellátás, bár alanyi jogon jár, de a jogosultság feltétele, hogy legalább 3,5 év munkaideje legyen. Köznyelven ez a „munkanélküli-segély”.

• Aktív eszközök
  

1. Munkaerő-piaci szolgáltatások köre:
   

• Munkaközvetítés: (munkaügyi kirendeltségeknél van, a nagy szám miatt a közvetítő átlagosan 7 percet szán az ügyfélre). Egyszerre kell a munkanélkülivel és a munkaadóval foglalkoznia.
  
• Munkavállalási tanácsadás: 3x1 órában tud interjút készíteni, hogy feltérképezze a munkanélküli motiváltságát. A tanácsadók képzett szakemberek és fő feladatuk, hogy kiderítsék mihez szeretne kezdeni az illető.
  
• Munkapszichológus nem betegségeket állapít meg, hanem azokat a személyiség teszteket készíti el, amelynek segítségével feltérképezi azokat az akadályozó tényezőket, amelyek gátolják az elhelyezkedést. (CPI 500 kérdés)
  
• Rehabilitációs tanácsadás: a megváltozott munkaképességűekkel foglalkozik. Több mint 1000 betegséget tart nyilván a rendszer, ami befolyásolja a munkaképességet, a fogyatékosság 5 féle lehet. Számuk becslések szerint kb. 500e fő, és ebből 50e dolgozik.
  

Fő baj az alkoholisták 1 millió körüli száma, kábítószer fogyasztók kb. 30 ezer. Betegségnél a szív és érrendszeri betegségek a legsúlyosabbak

• Pályaválasztás (első munkahely), pályaorientációs (megpróbál tájékozódni a munka világában 1000 szakma), pályakorrekciós tanácsadás. Eures (az EU a négy szabadság elvére épül: áru, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása) A személyek szabad áramlása csak korlátozott mértékű, hiszen korlátok vannak.
  
• Térségi tanácsadás: kistérségi programok (több település)
  
• JOB klub álláskereső klub 3 hetes kurzus, kiscsoportos foglalkozás, 70-90 % az elhelyezkedés, mivel öntevékeny csoportként kezdenek működni. Általában a megyeszékhelyen működik 1-1 a munkaügyi központokban.
  
• Közfoglalkoztatás
  
• 2012: Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja (korábban: közcélú, közhasznú, közmunka)
  
• Szakképesítést, középfokú végzettséget nem igénylő munkakörökben, teljes munkaidőben a kötelező, legkisebb bér: 79.155 Ft/hó
  
• Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén: 101.480 Ft/hó
  
• legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő esetén: 111.660 Ft/hó
  
• Magyarországon az elmúlt 5 évben kedvezően alakultak a munkaerő-piaci folyamatok, ha statisztikai szempontból nézzük azokat. Mélyebben megvizsgálva azonban hamar rájöhetünk, hogy nem történt semmilyen csoda, és még csak nem is a Fidesz csoda gazdaságpolitikájának egy pozitív hozadéka a foglalkoztatás ugrásszerű megemelkedése. Ha röviden össze szeretnénk foglalni, akkor a folyamat inkább megmagyarázható a konjunktúra ciklusokkal (gazdasági visszaesés, majd kilábalás). Emellett  fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatottak számának növekedéséért  50 százalékban a közmunkaprogram és külföldön dolgozók statisztikai beszámítása volt a felelős.
  
• A kedvező munkaerő-piaci folyamatokról szóló győzelmi jelentéseket tovább árnyalja, hogy miközben valóban jelentősen csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon, a munkaerőhiány számos szektorban egyre súlyosabb lett. Az utóbbi években ráadásul a munkaerőhiány heterogenitása is egyre erősebb lett. Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy IT-szektor szereplői kevés megfelelő kvalitással rendelkező munkaerőt tudnak felszívni, hanem olyan iparágakban is hiány tapasztalható, mint például a vendéglátás, az építőipar, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egészségügyi ellátás az összeomlás szélén van a kevés orvos és nővér miatt. Hogy mi ennek az oka? Elsősorban az alacsony bérszínvonal, ami az elmúlt 15 évben nem tudott felzárkózni még kicsit sem a nyugat-európai szinthez. Ráadásul a környező országokban nemcsak a GDP, hanem bérszínvonal is jelentősebb ütemben növekedett. Másodsorban pedig a magyar munkaerőre jellemző kvalitáshiány, ami nemcsak a termelékenységi mutatókban tükröződik, hanem egyre több cég panaszkodik arról is, hogy a rengeteg jelentkező ellenére nem találnak alkalmas munkaerőt az adott pozícióra.
  
• A versenyszféra helyzete