12. Az állam gazdasági lehetőségei

Az állam társadalmi rendeltetése , hogy szervezetei segítségével:

-vezesse a társadalmat a közös ügyek intézésében,

-biztosítsa a politikai hatalmat, és gazdasági érdekeinek érvényre juttatását,

-kapcsolatokat tartson fent más államokkal,

-jogrendszerével, törvényeivel biztosítja, hogy rend uralkodjon a társadalomban.

Különleges gazdasági szereplők:

• az Országgyűlés
• a kormányhivatalok
• a minisztériumok
• a helyi önkormányzatok.

Mi tette szükségessé az állam szerepvállalását?

A) A piaci működés ellentmondásai

A piac az előnyei mellett sok problémát is felvet:

• A gazdaság egyes szereplőit tönkreteszi, lehetetlenné téve számukra a gazdálkodás folytatásának lehetőségét (pl.: mezőgazdasági ár).
• A piaci erőviszonyok, lehetőségek eltérése miatt vannak olyan kis- és középvállalkozások, melyek esélytelenül, védtelenül vesznek részt a versenyben.
• A monopóliumok léte is felvet problémákat, hiszen ők egyedül állítanak elő egy bizonyos terméket, vagy egyedül szolgáltatnak, és így megfosztják a vevőiket, vagy éppen szállítóikat a piac előnyeitől. A monopolhelyzet eltéríti az árat (növeli) a reális piaci ártól.
  
  

Tehát a piac működésének ellentmondásait a közérdeket szolgáló állami beavatkozással lehet befolyásolni Az állam szerepe itt szükségessé válik..

B) A külső hatások problémája

Külső gazdasági hatások akkor lépnek fel, amikor egy bizonyos tevékenységből származó költségek vagy előnyök olyan szereplőnél jelennek meg, akik a tevékenységben nem kívántak részt venni. Ilyenek például:

• amikor folyóink szennyezése külföldről származik (Tisza, Rába)
• vagy amikor mindennap megéljük a növekvő autóforgalomból származó zaj, bűz, légszennyezés problémáját is,
• amikor a szomszéd hangos éjjeli zenehallgatása zavarhatja álmunkat, de jó néven vesszük, ha pl. megjavítja a kerítést.

Természetesen a szomszéddal nekem kell szót értenem, de a tiszai szennyezéshez hasonló problémák megoldását már az államtól várjuk.

C) Közjavak termelése

A tiszta közjavakra az a jellemző, hogy közvetlenül nem fizetünk értük, használatukból senki sem zárható ki, fogyasztásuk gyakran közösen történik. Ezek termelése és elosztása, forgalmazása szintén az állam közreműködésével valósul meg. Például:

- az oktatás, mert a társadalom érdeke azt kívánja, hogy művelt, szaktudással rendelkező emberek éljenek az országban, és

- iskolába ne csak azok járhassanak, akik ki tudnák fizetni az oktatás költségeit.

- az egészségügy, hogy az oltásokat ne csak azok kapják meg, akiknek van rá pénzük, hogy megvásárolják.

Az állam feladatkörei

1. A gazdasági működés jogi és intézményi kereteinek biztosítása
   -Mert pl.jogszabályokkal és intézményekkel valósul meg a magántulajdon védelme, a vállalkozás szabadsága, a fogyasztók-, a védelme, az adózás rendje.
2. Stabilizációs feladatkör
   -Az állam beleavatkozik a gazdasági egyensúly kialakításába. Pl. befolyásolja a munkanélküliséget, az inflációt, stb.. Ezek ellensúlyozása, kezelése szükséges amelyet az állam gazdaságpolitikája valósítja meg.
3. Újraelosztási feladatkör
   -Az állam az adórendszer segítségével jövedelmet von el a gazdaság szereplőitől és ebből juttat a gazdaság más szereplőknek (ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet).
4. Javak szétosztása (allokáció) feladatkör

-Ennek keretében az állam pl. közjavakat hoz létre és kezeli azokat, korlátozza a monopóliumokat, támogatja az útépítést, a tömegközlekedést, a mezőgazdasági árakat stb.

Fejlődési szakaszok

Az állam a XX. században minőségileg más szerepet vállalt mint a korábbiakban. A hagyományos közhatalmi funkciói kiegészültek:

1. Szociális(társadalompolitikai) feladatokkal.
2. A kapitalizmus fejlődésével, a képzett munkaerő iránti szükséglet növekedésével nőtt az oktatási szolgáltatások iránti igény
3. A humántőke újratermelésének területei (pl. egészség ügy, családpolitika) hasonló fejlődésen mentek keresztül. Bebizonyosodott, hogy az oktatási, egészségügyi és több más szolgáltatást célszerű közszolgáltatásként nyújtani. A jóléti állam gazdasági alapját éppen ez teremti meg.
4. Az állam tevékenysége a közjó szolgálata érdekében tett erőfeszítés.

Ebben a modellben lehetőség nyílik:

• a piaci kudarcok kiküszöbölésére,
• a társadalmilag elfogadható jövedelemelosztás megvalósítására és a társadalom tagjai számára a tulajdonszerzésre.

A fejlett piacgazdaságok többségében 1980-tól kezdődően már nem bővült

tovább lényegesen az állami újraelosztás terjedelme.

Gazdasági válság

A gazdasági élet jelentős megrázkódtatása, egyensúlyának nagymérvű megbomlása (pl. a termékek nagy feleslege v. hiánya).

Okok

• A kapitalizmus alapvető ellentmondása (a termelés és fogyasztás ellentéte, ami vagy túltermelés, vagy hiány).
• További ellentmondás a vállalat belüli szervezett de a gazdaság egésze szervezetlen.
• A profit hajszolása nyomán keletkező aránytalanság.

A modern tőkés újratermelés sajátosságai következtében a gazdasági válságok is sajátos formában jelentkeznek (pl. energiaválság).

A globalizáció (egységesedési folyamat) új helyzetet teremtett. Előtérbe került a fenntartható fejlődés követelménye.

A világ többször is megtapasztalta már, milyen az, amikor egy pillanat alatt egzisztenciák hullnak a porba, vállalatok tucatjai csődölnek be, állami költségvetések omolnak össze.

A gazdasági válságokat mindig egyfajta pesszimizmus előzi meg. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az emberek érzik, hogy „van valami a levegőben". Ilyenkor elég egyetlen rémhír, ami szikraként tudja felrobbantani az addig stabilnak látszó egyensúlyt. Ennek hatására működésbe lép a „dominóelv" pszichológiája. Pl. Mo-on a Postabank csőd 1997.évben

Az állam szerepe.

A válságból való kivezető gazdasági pályák keresésében új megvilágítást kap az állam. Nagy válságok elkerülése mindig erős nemzetállamokat igényelt. A válság jelentős állami beavatkozásokat tesz szükségessé.

A válság előtti és a válság miatti állami költekezés hatására az államadósság mértéke 2010-re még a leggazdagabb országokban is meghaladja a GDP 60 százalékát. A válság elmúltával az állami költekezést ezen országokban is vissza kell majd fogni.

Ezeket a követelményeket együttesen csak „a kicsi, de erős állam” lesz képes teljesíteni.