21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze . Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz ( érme vagy pénzjegy ). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény , csekk vagy váltó .) Története A „valuta” szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém , arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak

10. Adók



Az államnak az adók jelentik a legfőbb bevételi forrást adózni kell.
Az adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. Az adórendszer az adott országban egy időben alkalmazott adónemek

összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.
Hármas követelmény:
igazságos
egyszerű
hatékony
Igazságosaz adórendszer akkor, ha a tehetősebbeket aránylag nagyobb adóval sújtja, mint akik az anyagi javak szűkebb körével rendelkeznek.
Egyszerűaz adórendszer akkor, ha az adót az adózó viszonylag
könnyen kiszámíthatja, nem költséges a beszedése, és az
adójogszabályokat nehéz kijátszani.
Hatékonyaz adórendszer akkor, ha nem készteti az adózót
az adózás elkerülésére.
Közvetett és közvetlen adók:
A kulcskérdés, hogy kAz államnak az adók jelentik a legfőbb bevételi forrást
adózni kell.
Az adóaz állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. Az adórendszeraz adott országban egy időben alkalmazott adónemek
összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.
Hármas követelmény:
igazságos
egyszerű
hatékony
Igazságosaz adórendszer akkor, ha a tehetősebbeket aránylag nagyobb adóval sújtja, mint akik az anyagi javak szűkebb körével rendelkeznek.
Egyszerűaz adórendszer akkor, ha az adót az adózó viszonylag
könnyen kiszámíthatja, nem költséges a beszedése, és az
adójogszabályokat nehéz kijátszani.
Hatékonyaz adórendszer akkor, ha nem készteti az adózót
az adózás elkerülésére.
Közvetett és közvetlen adók:
A kulcskérdés, hogy ki az adó viselője, azaz
áthárítható-e az adó.
A közvetett adó esetében az adó alanya (az adófizetésre kötelezett) és az adóteher viselője eltér egymástól.
A közvetlen adó esetében az adó terhét az viseli, akinek az adófizetési kötelezettséget teljesítenie kell.
Adózási alapfogalmak:


Adó alanya:természetes személy vagy szervezet, akit a törvény az adó megfizetésére kötelez.
Adó tárgya:az a dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adózás irányul.
Adó alapja:az adótárgynak az a természetes mérték
egysége vagy értékben meghatározott mennyisége, ami után az adót meg kell fizetni.
Adó mértéke:az egységnyi adóalapra jutó adóösszeg, százalékosan (adókulcs) vagy tételesen

Az államnak az adók jelentik a legfőbb bevételi forrást

Az adóaz állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. Az adórendszeraz adott országban egy időben alkalmazott adónemek
összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.
Hármas követelmény:
igazságos
egyszerű
hatékony
Igazságosaz adórendszer akkor, ha a tehetősebbeket aránylag nagyobb adóval sújtja, mint akik az anyagi javak szűkebb körével rendelkeznek.
Egyszerűaz adórendszer akkor, ha az adót az adózó viszonylag
könnyen kiszámíthatja, nem költséges a beszedése, és az
adójogszabályokat nehéz kijátszani.
Hatékonyaz adórendszer akkor, ha nem készteti az adózót
az adózás elkerülésére.
Közvetett és közvetlen adók:
A kulcskérdés, hogy ki az adó viselője, azaz
áthárítható-e az adó.
A közvetett adó esetében az adó alanya (az adófizetésre kötelezett) és az adóteher viselője eltér egymástól.
A közvetlen adó esetében az adó terhét az viseli, akinek az adófizetési kötelezettséget teljesítenie kell.
Adózási alapfogalmak:

Adó alanya:természetes személy vagy szervezet, akit a törvény az adó megfizetésére kötelez.
Adó tárgya:az a dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adózás irányul.
Adómentesség:az általános adófizetési kötelezettség alóli kivételt jelenti.
Adókedvezmény:a fizetendőadó meghatározott jogcím alapján való csökkentése (pl.: eltartott gyermekek száma).
A személyi jövedelemadót (SZJA)a magánszemélyeknek
kell megfizetni az adott évben megszerzett jövedelmük után.
adó alanya: (aki fizeti) mindenki, aki jövedelmet szerez
adó tárgya: jövedelem (ami után fizetjük)
adó mértéke: 16% (adókulcs)
adó alapja: egy év alatt megszerzett jövedelem
Általános forgalmi adó (ÁFA):minden áru és szolgáltatás
(általános) értékesítésekor(forgalmi) fizetendő adó.
Az eladó az értékesítéskor számítja fel az adót
az adó összegével növeli a fizetendő összeget.
A termék ára már tartalmazza az adót is.
áthárított adó (közvetett adó)
ÁFA jellemzői:
Az adó alanyaaz a jogképes személy vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.
Ha az adóalany belföldön,ellenérték fejében terméket vagy
szolgáltatást értékesít, adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték (ár).
Az adó mértéke az adó alapjának lehet a
27%-a (általános kulcs), 18%-a, 5%-a (kedvezményes adókulcsok).
Az adó alapjának és az adó mértékének szorzata adja
az adó összegét.
További fontos jellemzők:
általános:minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed
forgalmi:az értékesítésnél kell az adót fizetni
többfázisú:a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni
nettó típusú:nem tartalmaz halmozódást
közvetett:az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz
hozzáadott értékadó:az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni
fogyasztói adó:a végsőfelhasználót terheli
SZJA célja
Az SZJA célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.
SZJA jellemzői
  • A magánszemélyek minden jövedelme adóköteles
  • Általános adó
  • Közvetlen adó
  • Kedvezmények és adómentesség kapható
  • Naptári évenként számolják el
  • Az év során adóelőleget kell fizetni
  • Az adó megállapítása önadózással történik
SZJA tárgya
Az SZJA tárgya a bevétel.
Bevétel fogalma
Bevételnek nevezünk minden, az adóévben elvégzett tevékenység ellenértékét.
A bevételek csoportosítása
  • Adóköteles bevétel
    • Készpénz
    • Számlapénz
    • Elengedett vagy átvállalt tartozás
    • Természetben kapott vagyoni érték
    • Magánszemély helyett fizetett kiadás
  • Adómentes bevétel
    • Szociális ellátás
    • Lakással kapcsolatos támogatás
    • Adományok
    • Károk megtérítése
    • Egyes költségtérítés jellegű bevétel
    • Egyes tevékenység bevétele
    • Egyes természetbeni juttatások
    • Kiemelt állami díjak
    • Hajléktalan szállás
    • Egyéb bevételek (örökség, ajándék)
  • Nem bevételek
    • Visszatérített adó
    • Vállalkozásból kivont adó
    • Kifizető által adott költségtérítés
Költség fogalma
A bevétel szerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő kizárólag a bevétel megszerzése, illetve a tevékenység folytatása érdekében az adott évben kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás.
Jövedelem megállapítása
  • Bevétel egésze jövedelem
  • Bevétel és a tényleges költség különbsége a jövedelem
  • Bevétel és a költség-hányad (a bevétel 10%-a) különbsége a jövedelem
Személyi jövedelemadó bevallása és megfizetése
  • egyéni vállalkozók esetén a következő év febr. 15. (mindig kell adóbevallást benyújtani)
  • magánszemélyeknél a határidő következő és máj. 20. ( a munkáltató közreműködésével is tehető adóbevallás)
  • nem kell bevallani:
    • a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem vett bevétel
    • 200 eFt-nál kisebb értékű ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel
    • 0%-os adókulcsú jövedelem
    • azt a jövedelmet amiből a kifizető végleges adót vont le
    • 50 eFt-ot el nem érő osztalék jövedelmet, árfolyam nyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet együttesen, ha az adót a kifizető levonta
    • kamatból származó jövedelem
Személyi jövedelemadó csoportosítása
  1. Adómentes jövedelem
  2. Adóköteles jövedelem
Az adóelőleg megállapítói lehetnek
Társasági adó
{autotoc}
A társasági adó , olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.
Társasági adó célja
Az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, a gazdasági társaságok adóztatása, az EU-s szempontok érvényesítése.
Társasági adó alanyai
  • belföldi illetőségű adózó (teljes körű adókötelezettség)
  • külföldi illetőségű adózó (korlátozott adókötelezettség): külföldi szervezetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek
Társasági adónak nem adóalanyai
  • Magyar Nemzeti Bank
  • Magyar Távirati Iroda
  • Pártok
  • Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság
  • Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k
  • Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT
  • ÁPV Rt.
  • Közszolgálati műsorszolgáltatás
  • Az a vállalkozás, amelyik az EVA-t választotta
  • A felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások a felszámolás kezdő napjától
Társasági adókötelezettség keletkezése
1. Belföldi illetőségű személyeknél
  • a társasági szerződés ellenjegyzésének a közokiratba foglalása napján
  • azon a napon amelyiken a vállalat létrejött
2. Külföldi illetőségű személyeknél
  • a fióktelep Cégbírósági bejegyzése napján
  • cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephely esetén az első jognyilatkozat megtételének napján
Társasági adókötelezettség megszűnése
1. Belföldi illetőségű személyeknél
  • azon a napon amikor a vállalkozás megszűnik
  • azt a napot követő napon melyen bármilyen okból a vállalkozás a társasági adó hatálya alól kikerül
2. Külföldi illetőségű személyeknél
  • a fióktelep cégnyilvántartásból való törlés napján
  • a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon
  • a megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján
Társasági adó alapjának megállapítása
Az adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek.
Az alap módosításának célja
  • megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból (+/- tételek)
  • nem fogadja el az olyan elszámolt ráfordításokat, amelyek gondos gazdálkodás mellett elkerülhetőek lettek volna (növelő tétel)
  • szankcionálja (bűnteti) a vállalkozást (növelő tétel)
  • a vállalkozási feltételek javítása (csökkentő tétel)
  • ösztönzi a vállalkozást a tevékenységben megjelenő, és a törvényben meghatározott közérdekű feladatok vállalására (csökkentő tétel)
  • kizárja a kettős adóztatást
Adóalapot csökkentő tételek
Adóalapot növelő tételek
Az általánostól eltérően állapítja meg az adó alapját
  • alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztár, lakásszövetkezet, közhasznú-társaság, vízitársulat
  • munkavállalói résztulajdonosi program
  • célszervezetek
Társasági adó megállapítása
A pozitív adóalap 19%-a.
50 mFt adóalapig 10%, feltéve ha:
  • nem érvényesít adókedvezményt
  • legalább 1 főt foglalkoztat
  • legalább a minimálbér másfélszeresének és a foglalkoztatottak számának szorzata után társadalombiztosítási járulékot fizetett
  • az alsó sávban keletkező adómegtakarítást a gazdálkodó köteles lekötött tartalékként kimutatni és négy éven belül beruházásra fordítani, ellenkező esetben késedelmi kamattal növelten kell visszafizetnie ezt az összeget
Helyi adók
A helyi adó az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazás alapján, az illetékességi területen szedhet.
Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata.
Célja
  • az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése
  • a helyi adóztatási jog gyakorlására lehetőséget teremt
Jellemzői
  • nem kötelező
  • keret jellegű (az adó mértékének a felső határát a törvény határozza meg, a mértékét az önkormányzat)
Szabályai
  • az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be
  • csak az illetékességi területén szedhető
  • bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt
  • az önkormányzat bevételét képzi
  • az adótöbbszörözés tilos
  • az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket
  • a helyi adók mértéke és összege nem befolyásolja az önkormányzat részére megállapított támogatásokat
  • a beszedett adó felhasználásában az önkormányzat köteles a település lakosságát tájékoztatni
Alanyai
  • magánszemély
  • jogi személy
  • jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet, társaság
  • magánszemélyek jogi személyiség nélküli személyi egyesülése
Tárgya
  • ingatlan, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog
  • munkaerő-foglalkoztatás
  • nem állandó lakosként való tartózkodás
  • meghatározott gazdasági tevékenység folytatása
Helyi adó fajtái
Helyi adó megfizetése
  • magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15.
  • vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van
Kötelező adómentesség
  • társadalmi szervezetek
  • egyház
  • alapítvány
  • köztestület
  • közhasznú társaság
  • költségvetési szervek
  • önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
  • magánnyugdíj-pénztár
  • viszonosság alapján külföldi szervezet


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

20. A külkereskedelem fajtái, lehetőségei, veszélyei és korlátai

21. A valuta fogalma, főbb valutaformák és árfolyamuk

25. A pénzkereslet, a pénzkínálat, a pénzpiac egyensúlya