Az
állam
pénztárcáját
az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható
bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű
szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben
a következő módon szemléltethetjük:
Az
állam bevételei
-
Ha
az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb
bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a
következők:
-
gazdálkodó
szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és importbefizetések,
állami vagyon utáni részesedés, játékadó, különleges
helyzetek miatti befizetések stb.);
-
fogyasztáshoz
kapcsolódó befizetések (általános forgalmi adó, fogyasztási
adó, jövedéki adó);
-
lakossági
befizetések (személyi jövedelemadó, egyéb adó és
illetékbefizetések);
-
központi
költségvetési szervek befizetései (pl.: rendezvényszervezés,
-biztosítás bevételei);
-
önkormányzatok
költségvetési szerveinek befizetései;
-
nemzetközi
pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések;
-
pénzintézetek
befizetései.
-
rendkívüli
adók (váratlan okból felmerülő pénzhiány, kiadási többlet
fedezésére, pl.: természeti katasztrófa, gazdaság-pénzügyi
válság, súlyos eladósodottság).
Az
állam kiadásai
Ha
az országgyűlés által elfogadott központi költségvetés
fontosabb kiadásait vesszük sorra, akkor a főbb kiadási tételek:
-
gazdálkodó
szervezetek támogatása (termelési árkiegészítés, ágazatok
támogatása stb.);
-
fogyasztói
árkiegészítés (például a gázárak támogatása);
-
felhalmozási
(beruházási) kiadások (útépítés, hídépítés,
kórházfelújítás stb.);
-
hozzájárulás
a társadalombiztosításhoz (pl. nyugdíjak, egészségügyi
kiadások, gyógyszertámogatás stb.);
-
szociális
ellátás, támogatás, segélyek;
-
központi
költségvetési szervek támogatása (minisztériumok, iskolák,
kórházak működtetése, közszolgálati tv csatorna stb.);
-
önkormányzatok
támogatása (szegény térségek önkormányzatainak támogatása);
-
elkülönített
állami pénzalapok támogatása;
-
nemzetközi
pénzügyi kapcsolatokból adódó kötelezettségek;
-
adósságszolgálat,
kamattérítés (korábbi hitelek részletei, lakásépítés
támogatása stb.);
-
tartalék;
-
egyéb
kiadások.
Az
államháztartás helyi szintjét a helyi
önkormányzatok
és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései
képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből
különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját
bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják
ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen
a jogszabályok szabta keretek között. Tankönyvünk II.
fejezetében részletesen áttekintettük az önkormányzatok
feladat- és hatáskörét, melyet a helyi érdekű közügyek
határoznak meg.
Az
önkormányzatok önállóságának és működésnek alapvető
feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges vagyonnal
rendelkezzenek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az
állami tulajdon, így az önkormányzatok vagyonhoz juttatása az
állami tulajdon átalakításának fontos mozzanata volt. A vagyon
így olyan valódi tulajdonosokhoz került, akik a mindennapi
életfeltételek biztosítását, a lakosság közszolgáltatásokkal
való ellátását a legcélszerűbben tudják biztosítani.
A
helyi önkormányzatok költségvetése
Az
önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében,
önkormányzati
rendeletben
kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése
többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági
programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól,
többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai
feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre
szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban
figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési
irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a
képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
A
költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először
a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei:
Központi
költségvetési kapcsolatokból származó források:
A
személyi jövedelemadó átengedett részénél ez a visszajuttatási
arány jelenleg összesen 40 %, amelyből 10 % az úgynevezett
helyben maradó adó, 30 %-ot pedig normatív módon, meghatározott
feladatokra, mutató számok alapján osztanak vissza. A megosztás
aránya minden évben a költségvetési törvényben kerül
meghatározásra.
A
gépjármű adó jelenleg teljes egészében az előírás és a
beszedés feladatait ellátó önkormányzatokat illeti meg.
A
termőföld bérbeadásból származó bevétel szintén 100 % -ban
kerül az önkormányzatokhoz.
-
Normatív
állami hozzájárulás:
népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül
meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási
kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját
döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra
használják fel.
-
Központosított
támogatások:
az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok
alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is
érvényesül.
-
Címzett
és céltámogatások:
a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési
és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő
kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely
feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása,
szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az
önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik.
-
Egészségbiztosítási
Alaptól átvett pénzeszköz: ez
finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi
ellátás működtetését.
-
Egyéb
támogatások:
területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás,
önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő
önkormányzatok támogatása.
Saját
források:
-
Helyi
adók:
a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó,
magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója,
idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési
önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg
-
Intézményi
bevételek
(térítési díjak): az önkormányzat által alapított,
felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és
díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó
nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj.
-
Átvett
pénzeszközök:
az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy
együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági
társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében
működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők
pénzeszköz-átvételként.
-
Hitel:
ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet
számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési,
akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra
van szükség, hitel felvételét kell tervezni.
A
bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére
kerül sor. Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el
élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz
kapcsolódnak, és van kiadási „vonzatuk”. A helyi önkormányzat
költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési
szervek bevételeit és kiadásait. A kiadási oldalon az
önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a
tartalékokat, a fejlesztések, felújítások szükségleteit kell a
költségvetésbe foglalni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése