A vállalkozás, vállalat fogalma
A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim)
fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot
tartalmaz, de mégis különbözik.
A vállalkozás:Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói
igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a
gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez.
A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani
minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz
eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak
az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik
feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából
folytassák.
A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti
vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a
vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben
üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető
egyben vállalatnak is.
Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy
sikeresen vegyen részt egy üzleti vállalkozásban elsősorban
saját képességeivel, adottságaival kell tisztában lennie.
Önismeret
A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező
ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel,
motívumaival –ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen
vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett
késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz
alkalmazkodni;értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok,
lelki energiák működtetéséhez.
Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk;
nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját
képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk többet a
kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá
magunkat.
A jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre
és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas
helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé.
(A szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi
kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk
stagnál vagy csak gyengén működik.)
A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen
a kellő mértékű és mélységű önismeret.
Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek
megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a
tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi
kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és
azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca
során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését,
munkatársai alkotókedvét és
kreativitását.
Üzleti ötlet
Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás
továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben
gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet
megtalálására több le
-
Ötletbörze (brain storming)
-
Mátrix vagy háló
-
Ötletek feltérképezése
-
Problémamegoldás
-
Üzleti stratégia
Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése
A stratégiai tervezés
menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves
kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai
és a változó piacilehetőségek között. A stratégiai tervezés
tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális
menedzsmentfeladat.
A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon
biztosítja fennmaradását.
Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó)
rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy
tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai,
társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a
vállalkozó kezében a stratégia.
A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak
stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a
legoptimálisabb utat válasszuk ki. Tehát a vállalkozásoknál a
külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső
erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia
tölti be. Ezért a
döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő
helyen
rendelkezésre álljon a szükséges információ.
A tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz,
alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük
és mit várnak el tőlük.
A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének
értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a
vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az egész
vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó
vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása
olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci
környezetben működnek és a stratégiai elemzés és tervezés
költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú
feladatok
kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden
vállalkozásnak szüksége van.A stratégiai tervezés módszerei,
technikái
A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek
elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak.
Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és
technikák.
A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb
módszerei a
portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét
minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok
legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport
-Boston Consulting Group -a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi
tanácsadó csoportja által kidolgozott un. BCG mátrix. A BCG
mátrix a termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci
részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb
konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet
növekedésének vizsgálatával határozza meg. A BCG portfólió
mátrix
egy négy cellát tartalmazó rács, ahol az x tengelyen a
relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési
ráta szerepel az alábbiak
szerint
alakul: Piaci
növekedés Piaci részesedésalacsonymagas
magas alacsony
Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői
döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit
is jelentenek az egyes negyedek?
Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci
részesedésnek köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek,
de egy érett, lassú növekedéssel
jellemezhető piacon.
A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek
csekély piaci
részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal
rendelkeznek.
A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis
piaci részesedés miatt
ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből
finanszírozni.
A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci
részesedéssel rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel
jellemezhető piacon.
A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval
kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek legyenek a piaci lehetőségek
kihasználására.
A Mc-Kinsey-féle portfolióa négymezős mátrix
továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrixvízszintes
tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci
vonzerőt ábrázolja.
külső
tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé
befolyásolhatók
belső
tényezőket (az üzletág versenyképessége) vizsgál, melyek
módosíthatók, fejleszthetők
Üzleti terv készítése
Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból
a célból, hogy vállalkozása kiszámítható, tervezhető,
ellenőrizhető
legyen. Az üzleti tervolyan alapdokumentum,
amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés
időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait
megvalósítani.
Az üzleti tervnek 3 funkciója van:
a
vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és
logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia
megtervezéséhez
alapot
szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz
összehasonlítási
alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez.
Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok:
− ötletek gyűjtése alternatívák kidolgozása
• ötletforrások
• információgyűjtés− előzetes elemzés− célpiac
meghatározása
• ki igényli a terméket/szolgáltatást
• piac
-szegmentáció
− források, tőkeszükséglet meghatározása
− támogatási formák számbavétele.
Az üzleti terv tartalma:
1. Bevezetés:
2. Összefoglaló rész
3. Iparágelemzés
4. A vállalkozás leírása
5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv
6. Marketingterv
7. Szervezeti terv
8. Kockázatbecslés
9. Pénzügyi terv
Emberi erőforrás gazdálkodás
A vállalkozás számára alapvető fontosságú a
foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos
meghatározása. A vállalkozás számára alapvető fontosságú,
hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége
a vállalat profittermelő
képességét kedvezően befolyásolja.
Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai:
• a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének
meghatározása
• a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás,
felvétel és munkába állítás
• a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése
•munkaerő-szelekció, elbocsátás
• megfelelő munkaszervezés és humánus
munkafeltételekbiztosítása
• bér-és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer
kialakítása
• érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi
szervezetek között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése